slide
slide
slide
slide
slide
slide

Reprosys Termékenységi Központ a meddőségi problémák kivizsgálása és kezelése területén kíván megoldásokat kínálni az arra rászorulóknak. Szolgáltatásainkkal a termékenységi problémák női és férfi oldali okainak feltárásához, az egyénre szabott kezeléshez, a lelki megpróbáltatás enyhítéséhez és az áhított gyermekáldáshoz kívánjuk hozzásegíteni pácienseinket. Tevékenységünket a holisztikus szemlélet hatja át, valamint az orvosi és a természetgyógyászati módszerek együttes alkalmazása jellemzi.

A meddőség lehetséges női okai

  • Anatómiai okok
    • Külső és belső női nemi szervek veleszületett vagy szerzett részleges vagy teljes hiánya, méh és hüvely fejlődési problémák (például MRKH-syndroma, kettős vagy osztott hüvely és méh,hüvelyi vagy méhüregi sövény ívelt méh, Csíkgonad-syndroma stb.)
    • Méh vagy valamely petevezető vagy petefészek eltávolítása utáni állapot és művi meddővé tétel utáni állapot
    • Petevezetők elzáródása
  • Gyakran előfordulő szerzett nőgyógyászati megbetegedések
    • Kismedence akut és krónikus gyulladásos megbetegedései (PID,STD)
    • Méhüreg és méhnyak polypózus elváltozásai
    • Petefészek cystás megbetegedései
  • Peteérés zavarai vagy hormonális okok
    • Elmaradó nemi érés (pubertas tarda) agyalapi mirigy elsődleges elégtelen működése (hypogonadismus)
    • Petefészek korai kimerülése (POF)
    • Inzulin rezisztencia
    • Agyalapi mirigy és agyfüggelék túl-vagy alulműködése
    • Pajzsmirigy és mellékvesekéreg hibás működése
  • Immunológiai okok és autoimmun betegségek
  • Genetkai okok
    • Kromoszóma eltérések
  • Méhnyakkal összefüggő úgynevezett cervikális okok

A meddőség kivizsgálása és kezelése

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint tanácsos szakorvoshoz fordulni abban az esetben, ha a fogamzásgátlás nélkül rendszeres, heti 2-3 alkalommal történő szexuális együttlét ellenére 1 éven túl, a nő 35 éves életkorát meghaladóan fél éven túl nem következik be a kívánt várandósság. Az eredménytelenségéért az esetek körülbelül 30%-ban a nőnél, 30%-ban a férfinél és újabb 30%-ban a pár mindként tagjánál fellelhető okok felelősek. A maradék körülbelül 10%-ban az eredménytelenség, annak ellenére áll fenn, hogy egyik félnél sem tudunk igazolható okot kimutatni. Ez a kategória az úgynevezett ismeretlen eredetű infertilitás. Ennek kapcsán érdemes megkülönböztetni, az infertilitás és a sterilitás fogalmát. Sterilitásról, teljes nemzőképtelenségről akkor beszélünk, ha a pár valamelyik tagjánál olyan definitív, végleges ok áll fenn, mely miatt a megtermékenyülés/teherbeesés lehetetlen, ide sorolhatók bizonyos veleszületett fejlődési hibák, bizonyos műtéttel előidézett állapotok, ivarsejtek nagyfokú vagy teljes hiánya és rendellenessége. Infertilitásról akkor beszélünk, amikor bizonyos kevésbé vagy közepesen súlyos okok nehezítik a teherbesést vagy a megfogant terhesség, a korai szakaszban ismétlődő jelleggel megszakad.

Miután a meddőség alapvetően nem egyedül a nőt vagy a férfit, hanem mindig a párt együttesen érinti, a kivizsgálás során mindkét partnert vizsgálni kell. Az alábbiakban a pár megfelelő kivizsgálását és a kezelési lehetőségeket soroljuk fel. Kiemeljük, hogy a teljes kivizsgálás andrológus szakorvos bevonásával történik. Minimálisan a petefészek működését, a spermiumtermelődést, az anatómiai viszonyokat (méh, petevezetők), és a tüszőérést szükséges felmérni. Szükség szerint további vizsgálatok is indokoltak lehetnek. Egy-egy célra többféle vizsgálat is alkalmazható, ilyen esetben célszerű a páciens számára legkevésbé terhelő vizsgálatot választani. A megfelelő kivizsgálás után törekedni kell arra, hogy a pár számára a lehető legegyszerűbb, eredményre vezető és testreszabott terápiás módot válasszuk meg. Alapvetően in vivo és in vitro lehetőségek jönnek szóba. Az in vivo kezelésekben közös, hogy a terhesség létrejöttét segítik, de a megtermékenyülés és a korai embriófejlődés a petevezetőben következik be. Az in vitro eljárások sajátossága, hogy a petesejtek megtermékenyítése testen kívül történi, és az így létrejött embrió vagy embriók kerülnek beültetésre.

Női kivizsgálási protokoll

  • Első vizsgálat:
    • UH
    • Citológia
    • HVTR
  • STD szűrés (Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Mycoplasma genitalium, Ureaplasma urealyticum/parvum,Gardnerella vaginalis,Trichomonas vaginalis, Atopobium vaginae)
  • Petevezető átjárhatósági vizsgálat
    • HSG
    • HYCOSY
    • LSK/HSK
  • Emlő vizsgálat
    • Emlő bimanuális és UH (40 éves kor alatt)
    • Szükség esetén mammographia (40 éves kor felett)
  • Hormonok
    • 2-5 ciklusnapi hormonok (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, total tesztoszteron, DHEA-s, AMH, SHBG, TSH, T3, T4)
    • 18-21 napi hormonok: progeszteron
  • Szerológiai vérvizsgálat (HIV I-II., Cytomegalovírus (CMV), Herpes simplex vírus (HSV) 1-2, Hepatitis B vírus, Hepatitis C vírus, Rubeola vírus, Varicella zoster vírus (VZV), Treponema pallidum (Lues), Toxoplasma gondii)
  • Általános laborvizsgálat „nagy rutin” + vércsoport és ellenanyag szűrés
  • Választható/javasolható vizsgálatok
    • Inzulinrezisztencia
    • Haematológiai szűrővizsgálat
    • Immunológiai szűrővizsgálatok
    • NK sejt
    • Kariotipizálás
    • Tüdőszűrés
    • EKG

Férfi kivizsgálási protokoll

  • Andrológiai (manuális) vizsgálat/andrológiai konzultáció
  • Spermiogram
  • Általános bakterológia
  • STD szűrés
    • Chlamydia trachomatis
    • Neisseria gonorrhoeae
    • Mycoplasma genitalium
    • Ureaplasma urealyticum/parvum
    • Gardnerella vaginalis
    • Trichomonas vaginalis
    • Atopobium vaginae
  • Szerológiai vérvizsgálat
    • Hepatitis B vírus
    • Hepatitis C vírus
    • Treponema pallidum (Lues)

Elvégezhető asszisztált reprodukciós eljárások

  • In vitro fertilizáció és embriótranszfer (IVF-ET)
  • In vitro fertilizáció és embriótranszfer adományozott vagy saját célra lefagyasztott ivarsejtekkel
    • Adományozott vagy saját célra lefagyasztott spermiummal
    • Adományozott vagy saját célra lefagyasztott női ivarsejttel
  • Embriótranszfer adományozott embrióval
  • Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)
    • Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)
    • Intracitoplazmatikus spermium injektálás és mikrosebészeti mellékherei (epididymális) sperma aspiráció (ICSI - MESA)
    • Intracitoplazmatikus spermium injektálás és testicular sperma extrakció (ICSI - TESA)
  • Asszisztált hatching (AHA)
  • Embriófagyasztás
  • Mesterséges ondóbevitel
    • Saját (AIH) férj, vagy élettárs
    • Adományozott (AID) hímivarsejttel

Leggyakrabban alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárások

  • Cikluskövetés és irányított együttlét

Amennyiben a pár kivizsgálása során jelentősebb, a terhesség létrejöttét akadályozó problémát nem derítettünk fel (úgynevezett ismeretlen eredetű meddőség), lehetőség van spontán és gyógyszeresen stimulált ciklusban a tűszőrepedés időpontjának minél pontosabb meghatározására. Spontán ciklusban tűszőérést fokozó gyógyszeres kezelés nélkül, stimulált ciklusban tüszőérést serkentő gyógyszer szedését követően a ciklus meghatározott napjain végzett ultrahang vizsgálattól a tüszőérést nyomon követjük, a megfelelő tüsző nagyságot elérve úgynevezett „tűszőrepesztő” injekció beadását követően a párnak javasoljuk az optimális együttlét időpontját. Ezt követően lehetőség van a sárgatest működés gyógyszeres támogatására is.

  • Inszemináció

A férfi enyhe termékenységi zavara (kis mértékben csökkent összspermiumszám, vagy a mozgékony spermiumok csökkent hányada) esetén, amennyiben a nő petevezetői szabadon átjárhatók, a homológ intrauterin inszemináció a választandó út. Ez alatt az ondó mesterséges úton az anyaméhbe történő bevitelét értjük. Amennyiben a partner spermája nem megtermékenyítőképes, lehetőség van heterológ intrauterin inszeminációra, donor spermával. Itt is előfeltétel, hogy a nő petevezetői átjárhatóak legyenek. Heterológ inszemináció esetén a pár mindkét tagjának egyet kell értenie és bele kell egyeznie a folyamatba. Ennek beleegyező magánokiratokirat aláírásával kell megtörténnie. A nő saját, nem stimulált ciklusában fejlődő tüszőre alapozva, vagy a többes terhességek elkerülése érdekében, enyhe hormonális stimulációval kis számú (1-3) follikulus növekedése a cél. A follikulusok fejlődését és a méhnyálkahártya felépülését ultrahanggal ellenőrizzük. A follikulusok nagysága, a nyálkahártya vastagsága és ovulációs tesztek alapján a tüszőrepedés előre megjósolható a ciklus során. Ezt egyébként a legtöbbször, egy meghatározott follikulusméretnél gyógyszeresen indukáljuk, ezáltal az inszemináció optimális időpontja meghatározható. Az inszeminációhoz maszturbáció útján nyert sperma a laborban speciális előkészítésen esik át. Ezt aztán egy vékony, flexibilis műanyag katéter segítségével a méhnyakon át a nő méhébe juttatjuk. Ez a folyamat rendszerint komplikációmentes és semmilyen fájdalommal vagy kellemetlen érzéssel nem jár. Azáltal, hogy lerövidítjük az utat, melyet a spermiumoknak meg kell tenniük, valamint előkészített, szelektált spermiumokat használunk, nagyobb esély van a petesejt megtermékenyítésére. Az eredményes teherbeesés esélye ezzel a módszerrel ciklusonként kb. 15%.

  • In vitro fertilizáció

Az in vivo kezelések eredménytelenség esetén, vagy olya esetekben, amikor ezektől eleve nem várható eredmény (hogy a teljesség igénye nélkül a két leggyakoribbat említsük: a petevezetők elzáródása, vagy szerzett hiánya, illetve a férfi partner nagyfokú termékenyítőképesség kiesése, az úgynevezett oligo-astheno-teratozoospermia [OAT szindróma]), az in vitro fertilizáció-embrió transzfert alkalmazzuk. Ennek során a ritka kivételként alkalmazott, úgynevezett spontán ciklus IVF-től eltekintve, a női partner kombinált, tablettás és injekciós ovuláció indukciós előkezelést, úgynevezett kontrollált ovariális hiperstimulációs kezelést kap, annak érdekében, hogy a kezelés során több érett petesejt keletkezzék. A tüszők növekedését ultrahang- és hormonvizsgálatokkal követve az optimális időpontban rövid altatásban a petesejtek kinyerése történik ultrahang ellenőrzése mellett végzett, hüvelyen át történő leszívás, tüszőpunkció során. Ezekből azután laboratóriumi körülmények között, szükség esetén a megtermékenyülést megkönnyítendő úgynevezett mikromanipulációs eljárások (ICSI, Assisted Hatching) alkalmazásával több emberi embriót lehet előállítani. Az embrió transzfer során az így keletkezett embriók közül az arra legalkalmasabbnak látszó egy vagy két embrió kerül beültetésre. Az embrió transzfer (az embrió(k) hüvelyi feltárásban végzett, a méh nyakcsatornáján át történő visszaültetése nem igényel altatást, elvégzését követően a nő 1-2 órán keresztül pihen, majd haza távozik. A beültetéstől számított 12-14 nap múlva végzett vérvétel igazolja az elvégzett beavatkozás sikerességét. A teherbeesés esélye az IVF kezeléssel ciklusonként körülbelül 30-40%, mely függ a párok életkorától, hormonális helyzetétől, alapbetegségeitől (például cukorbetegség, magasvérnyomás betegség), és életmódbeli tényezőktől (például túlsúly, stressz, nikotinfügőség, fokozott alkoholfogyasztás stb.).

  • Kriókonzerválás

Kriokonzerváció alatt a sejtek folyékony nitrogénben, -193 Celsius-fokon történő lefagyasztását értjük. Ezzel a speciális eljárással lehetőség van embriók és spermiumok, lefagyasztott állapotban, hosszabb ideig való tárolására. Embriók kriokonzerválása: amennyiben egy IVF- vagy ICSI-kezelés keretében több petesejt is levételre és megtermékenyítésre kerül, lehetőség van a fel nem használt, számfeletti embriók lefagyasztására. A kriokonzerválásnak azonban csak minőségileg megfelelő embrióknál van értelme, melyek “túlélési rátája“ a felolvasztás után a tapasztalatok alapján 70% körüli. Az embriók lefagyasztásának az előnye, hogy a páciensnek további hormonális stimuláció és follikuluspunkció nélkül újabb esélye nyílik a teherbeesésre. Ciklusmonitorizálás révén, vagy gyógyszeresen előkészített ciklusban figyeljük a tüszők érését és a méhnyálkahártya felépülését. A fagyasztott embrió transzfert csak a tüszőrepedés, – várható vagy gyógyszeresen elősegített, – időpontjától kezdve lehet megtervezni. A kiolvasztott, a továbbiakban is jól osztódó embriókat egy műanyag katéter segítségével juttatjuk a méhüregbe a méhszájon keresztül. A tüszőrepedéstől kezdve sárgatest támogatást kezdünk, hogy a nyálkahártyát előkészítsük a beágyazódásra. A terhesség létrejöttét a tüszőrepedés után két héttel ellenőrizhetjük a vér béta-hCG terhességi hormon szintjének mérésével, illetve terhességi gyorsteszttel (vizeletből). A teherbeesés esélye a fagyasztott embrió transzfer módszerrel kb. 25-30%, a páciensek életkorától, hormonális állapotától, alapbetegségeitől  és életmódjától is függ. Spermiumok kriokonzerválása:Amennyiben a pár férfi tagja orvosi vagy egyéb indok miatt nem tud a tényleges kezelés időpontjában spermát adni, lehetőség van spermiumok előzetes lefagyasztására. Amikor szükséges, felolvaszthatók és felhasználhatók a megtermékenyítéshez. Páciensek, akiknél rákos megbetegés miatt agresszív terápia indokolt, tájékoztatást kell kapjanak a termékenységet fenntartó eljárásokról. Egy sugár- és/vagy kemoterápia megtermékenyítési zavarokhoz vezethet, ezért egy ilyen kezelés megkezdése előtti spermiumkonzerválás lehetővé teheti az esetleges későbbi gyermekvállalást. Hereszövet kriokonzerválása: Ha az ejakulátum nem tartalmaz spermiumokat (azoospermia),  herepunkcióval vagy nyitott, műtétileg feltárt herebiopsziával szövetmintát vehetünk és azt mikroszkóp alatt hímivarsejtek tekintetében megvizsgálhatjuk. Amennyiben a szövetmintákban megtermékenyítőképes spermiumokat találunk, ezeket lefagyaszthatjuk és szükség esetén felolvasztva később ICSI-módszerrel való megtermékenyítéshez felhasználhatjuk.

In vitro fertilizáció folymata

1.

IVF kezelésre, kevés kivételtől eltekintve, a petefészkek hormonális stimulációját követően kerül sor.
A cél, hogy a hormonterápia hatására egyidejűleg mindkét petefészekben több tüsző (follikulus) megérhessen, és így minél több megtermékenyíthető petesejtet nyerhessünk.
Egy előkészítő gátló fázissal (“Down Regulation“) a szervezetet a majdani stimulációhoz “hangoljuk“, melynek során a szervezet hormontermelését visszaszorítjuk. Ez a gátló kezelés történhetszájon át alkalmazható fogamzásgátló tablettákkal, illetve naponta a bőr alá adandó (subcutan) injekciókkal, vagy orrsprayvel. Ennek az előkészítő gátló kezelésnek az az előnye, hogy a stimulációs fázis kívülről jobban irányíthatóvá válik.
Az ezt követő stimulációs fázisban a petefészkekműködés serkentéséhez  FSH-t (follikulus stimuláló hormon) és LH-t (luteinizáló hormon) alkalmazunk tiszta formában vagy kombinációs készítményben. A hormonkezelés alatt ezen hormonok meghatározott adagját (súlytól és kortól függően) kell napi rendszerességgel, minden nap közel azonos időben, subcutan injekció formájában beadni.
Ezen gyógyszerek adagolását a kezelés megkezdésének időpontjáig pontosan elmagyarázzuk, illetve demonstráljuk, így a páciens, illetve annak párja elsajátíthatja azt, melynek következtében nem szükséges naponta orvost felkeresni.
Ezután szoros ultrahangos utánkövetéssel, szükség esetén vérből végzett hormonvizsgálatokkal ellenőrizzük a tüszők számát, valamint a méhnyálkahártya vastagodását és felépülését. Mikor a tüszők a megfelelő nagyságot elérték, a tüszőrepedést a hCG (humán Choriongonadotropin) nevű hormon adásával művi úton idézzük elő. Így, az ijekció beadását követően, röviddel a tüszőrepedés bekövetkezte előtt, az optimális időpontban  végezhető el a petesejtlevétel.

2.

36 órával a tüszőrepedést megindító injekció után a tüszőket a hüvelyen keresztül, ultrahang ellenőrzése mellett egy erre a célra fejlesztett tűvel megszúrjuk és a petesejtet is tartalmazó tüszőfolyadékot leszívjuk. A sejteket mikroszkóp alatt megkeressük, és a tüszőfolyadékból egy ahhoz hasonló összetételű, speciális tápanyagokat tartalmazó médiumba helyezzük és 37 Celsius fokon, megfelelő szén-dioxid, nitrogén és oxigén gázközegű inkubátorokban inkubáljuk 3-5 napig.
A follikuluspunkció átlagosan 5-15 percig tart,  tüszők számától függően. A punkciót ambuláns módon, a beavatkozást megkönnyítendő, rövid altatásban végezzük, ezt követően csupán egy néhány órán át tartó megfigyelés szükséges a pihenőszobánkban, majd a páciens haza távozhat.

3.

A spermiumgyűjtés a petesejtlevétellel egy napon, 3-5 napos önmegtartóztatást követően, maszturbáció útján történik. Mivel ez utasításra, időre végezve, illetve idegen körülmények között nem könnyű, lehetőség van arra, hogy az ondómintát otthonról magukkal hozzák, amennyiben figyelnek arra, hogy a minta levételének ideje és a minta leadása között eltelt idő ne haladja meg a két órát.
Amennyiben az ejakulátum nem tartalmaz spermiumokat (azoospermia), a további módszerek állnak rendelkezésre: Megkísérelhető műtéti úton (perkután spermaaspirációval [PESA], vagy nyitott herebiopsziával [MESA, TESE])megterméknyítésre alkalmas hímivarsejtek kinyerése.
MESA (microsurgical epidydimal spermaspiration=mikrosebészeti mellékhere spermaaspiráció): Ezzen módszernél mikrosebészeti megoldással, egy vékony kanül segítségével nyerünk ki hímivarsejteket a mellékheréből. A kapott mennyiség általában olyan kevés, hogy szükséges a heréből való direkt szövetlevétel (TESE).
TESE (testicular sperm extraction=heréből való spermakivonás): A beavatkozás lényege, hogy a szövetet direkt a heréből nyerjük ki, vagy perkután (bőrön keresztüli) herepunkcióval, vagy nyitott herebiopsziával (a here műtéti szabaddá tételével). Általában több szövetmintát veszünk és mikroszkóp alatt megkeressük a rendelkezésre álló érett spermiumok közül a legtermékenyebbnek tűnőeket.
Ezekkel a – sokszor kis számú – spermiumokkal vagy sejt-előalakokkal kizárólag az ICSI módszer segítségével történhet petesejtmegtermékenyítés.
Amennyiben a fent részletezett spermanyerési módok eredménytelenek maradnak, a megtermékenyítéshez kiváló minőségű, kivizsgált donor sperma áll rendelkezésre.

4.

A petesejtek megtermékenyítése is a petesejtek levétele napján történik. Ehhez a petesejteket és az előkészített spermiumokat  egyenként külön tárolóedénybe helyezzük. A megtermékenyítés folyamata ezután beavatkozás nélkül, természetes módon megy végbe.
Alacsonyabb spermiumszámnál, a hímivarsejtek korlátozott mozgékonyságánál, hibás felépítésű spermiumok magas számban való előfordulása, vagy ismételten (legalább két alkalommal) sikertelen IVF kezelés esetén a természetes úton történő megtermékenyítés nagy valószínűséggel nem lehetséges ezért mikroinjekciós megtermékenyítés (ICSI, IntraCytoplasmic Sperm Injection) igénybevétele válhat szükségessé. A teherbeesés esélyét az ICSI kezelés ilyen esetekben is a normál IVF esélyeihez közelíti. Ezen módszernél speciáis, erre a célra kialakított mikroszkóp alatt a petesejtet egy úgynevezett tartó üvegpipettával rögzítjük, majd egyetlen, arra alkalmasnak látszó spermiumot egy 7 mikron átmérőjű üveg mikropipettával a petesejt belsejébe juttatjuk. Ezt követően a petesejt az esetek döntő többségében ugyanúgy osztódni kezd, mint az egyszerű megtermékenyítés esetén.
PICSI („Preselected“, „előválogatott“ ICSI): Az érett spermiumok fején található egy a hialuronsav felismerésére szolgáló speciális érzelő, receptor. Az éretlen hímivarsejtek nem redelkeznek ezzel a receptorral. A hyaluron a petesetet körülvevő burok fontos összetevője, így a receptorral rendelkező, érett spermiumok normál körülmények között is jobban kötődnek a petesejthez, mint az éretlenek. Tanulmányok szerint a kötődő, érett spermiumok sokkal magasabb százalékban mentesek DNS-károsodásoktól. A PICSI módszernél a spermiumszelekció hialuronsav alkalmazásával történik, mellyel a jobb minőségű, érett hímivarsejtek elkülöníthetők az éretlenektől és a mikroszóp alatt, a megjelenésük alapján kiválaszthatók az ICSI eljáráshoz, ennek következtében a megtermékenyítés sikeressége is magasabb ezen módszer alkalmazásával.
Bármely megtermékenyítési módszert is alkalmaztuk, következő nap mikroszkóp alatt ellenőrizzük, hogy hány petesejt mutatja ténylegesen a megtermékenyülés jeleit (két előmag és két sarki test).

5.

2-5 nappal a megtermékenyítés után 2-3 embriót juttatunk az anyaméhbe egy vékony műanyag katéter segítségével, ultrahang ellenőrzése mellett. Az, hogy hányadik napon történik az embriótranszfer, többek között a megtermékenyített petesejtek számától függ. Amennyiben kevesebb 1-4 sejt termékenyült meg, a transzfer gyakran a punkció után 2-3 nappal, az embriók 4-8 sejtes osztódási állapotában megtörténik. Ezidő alatt naponta megfigyeljük az embriók sejtosztódását és értékeljük azt meghatározott kritériumok, például az osztódási ráta és a sejtosztódás szabályossága alapján. A transzferhez a kvalitatíve legjobb embriókat választjuk ki.
5 vagy több embrió esetén a megtermékenyítés utáni 5. napon történő bevitelre, úgynevezett blasztocisztatranszferre törekszünk. Amennyiben az embriótranszferhez tervezettnél több jó minőségű embrió is rendelkezésre áll, lehetőség van ezek kryokonzerválására (folyékony nitrogénben való lefagyasztására).
Az embriók anyaméhbe juttatása csupán néhány percet vesz igénybe és általában fájdalommentes beavatkozás. Végezetül azt ajánljuk pácienseinken, hogy a beavatkozás után 20-30 percet pihenjenek pihenőszobáinkban.

6.

A petesejtet, illetve az embriót egy erős burok, az úgynevezett zona pellucida veszi körül. Mikor az embrió a fejlődése során eléri a blasztociszta stádiumot, ki kell ebből szabadulnia, hogy be tudjon ágyazódni az anyaméhbe. Néha ez a burok olyan erős vagy túlzottan vastag, hogy a beágyazódást megnehezíti, illetve lehetetlenné teszi. Ezekben az esetekben lézer segítségével, vagy mechanikusan, mikropipettával bemetszük, illetve elvékonyítju a zona pellucida réteget, hogy elősegítsük, illetve lehetővé tegyük a fejlődő embrió kiszabadulását, beágyazódását.

7.

Hormonális szempontból a petesejtlevétellel megkezdődik a ciklus második fele, az úgynevezett sárgatest-fázis. Ebben a fázisban gyógyszeresen támogatjuk a sárgatest homontermelését a szervezetben, hogy a méhnyárkahártya (endometrium) a beágyazódáshoz optimális állapotba kerüljön. A szükséges gyógyszerek adagolhatók intramuszkuláris depóinjekció, szubkután injekció, tabletta vagy hüvelykúp formájában.
A terhességet legkorábban a megtermékenyítést követő 2. héten lehet igazolni a hCG terhességi hormon vérből vagy vizeletből történő kimutatásával.
Igazolt terhesség esetén a lutális fázis támogatását a 12. terhességi hétig folytatjuk.

1997. évi CLIV. törvény
az egészségügyről
IX. Fejezet

AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, 
AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, 
A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL
 

165. § E fejezet alkalmazásában

a) embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig,

b) magzat: a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetétől,

c) egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg,

d) egyedülálló nő: az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei

166. § (1) Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás)

a) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

b) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,

c) ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

d) embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

e)

f) a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer

alkalmazható.

(2) Reprodukciós eljárás során történő megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.

(3) Holttestből - ideértve az agyhalottat is - vagy halott magzatból származó ivarsejt reprodukciós eljáráshoz nem alkalmazható.

(4) Az ivarsejtek, illetőleg az embriók adományozására a 170-174. §-okban, illetve a 175-179. §-okban foglalt rendelkezések irányadók.

(5) Reprodukciós eljárásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott módszereket lehet alkalmazni.

167. § (1) Reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban.

(2) A reprodukciós eljárás - amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént - a házastársi (élettársi) kapcsolat megszűnése után az egyedülállóvá vált nőnél tovább folytatható. Amennyiben azonban a megtermékenyítés testen kívül történt és az embrió beültetésére még nem került sor, a házastársak (élettársak) a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, a 168. § (1) bekezdése szerinti együttes kérelmükben erre az esetre nézve az eljárás folytatását a házastárs (élettárs) halála esetére előzetesen kifejezetten kizárhatják.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben reprodukciós eljárás csak akkor végezhető, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

(4) Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás megkezdésére, a tájékoztatásra, a beleegyező nyilatkozatra e fejezet rendelkezései megfelelően irányadók. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos, e fejezet szerinti rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.

(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető.

168. § (1) Reprodukciós eljárás - egyedülállóvá vált nő esetén annak folytatása - a házastársak, illetőleg élettársak együttes, illetve - a 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában, valamint a letétbe helyezett embrióval kapcsolatos rendelkezési jog keretei között - az egyedülállóvá vált nő írásbeli kérelmére végezhető. A kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak.

(2) A beavatkozás megkezdését megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja az egyidejűleg személyesen megjelent kérelmezőket az adott esetben elvégezhető reprodukciós eljárásról szóban és írásban tájékoztatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen:

a) az eljárás orvosi indikációjára;

b) az elvégezhető beavatkozás természetére, az alkalmazása során szükségessé váló esetleges újabb vagy további orvosi beavatkozásokra;

c) a beavatkozás elvégzéséhez szükséges előzetes gyógyszeres kezelések hatásaira;

d) a beavatkozásnak a születendő gyermekre, illetve az érintettre gyakorolt hatásaira, esetleges kockázataira;

e) az eljárás alkalmazásától várható eredményre;

f) az alkalmazható eljárás igénybevételének várható költségeire;

g) az eljárás alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás során a betegek tájékoztatására vonatkozó, e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadóak azzal, hogy a beteg jogállása a beavatkozásban közvetlenül részt nem vevő házastársat, élettársat is megilleti. Több, a 166. § (1) bekezdése szerinti reprodukciós eljárás alkalmazhatósága esetén a tájékoztatásnak valamennyi elvégezhető eljárásra ki kell terjednie és az alkalmazandó eljárásra vonatkozó konkrét orvosi javaslatot is magában kell foglalnia.

(4) A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők - tájékoztatásukat követően tett - együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve - egyedülállóvá vált nő esetén - a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. A 171. § (4) bekezdés szerinti női ivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó - a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően tett - beleegyező nyilatkozata, illetőleg a 171. § (4) bekezdésében meghatározott együttes nyilatkozat.

(5) Az (1), illetve a (4) bekezdésben foglalt jognyilatkozatok tételére kizárólag cselekvőképes személy jogosult.

(6) A 171. § (4) bekezdésében meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetén a felajánlás és az adományozó nyilatkozat megtételét megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő orvos az adományozót szóban és írásban tájékoztatja a beavatkozást megelőzően az adományozót érintő kezelésekről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól, körülményeiről és az adományozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A tájékoztatásra az e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadók.

169. § (1) A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély csak olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, illetőleg az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is.

 

30/1998. (VI. 24.) NM rendelet

 

az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról

1. § (1) Az Eütv. 166. § (1) bekezdés a)-d) pontjai és f) pontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az Eütv. 165. §-ának c) pontja szerinti egyedülállóvá vált nőnél (a továbbiakban: kérelmező) akkor végezhető el, ha1

a) legalább két egymástól független - a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat,

b) a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el,

c) a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják,

d) a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják

da) a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és

db) a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn,

e) a 2. § (4) bekezdés szerinti feltétel teljesül,

f) valamennyi feltétel együttes fennállása esetén az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének,

g)

(2) Nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás,

a) ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető

aa) valamely megbetegedésben szenved, vagy

ab) fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza;

b) ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.

(3) Amennyiben a kérelmezők vér szerinti rokoni kapcsolatban állnak egymással, illetve a kórelőzményi adatok alapján az egyébként indokolt, a reprodukciós eljárás elvégzésének előfeltétele, hogy a külön jogszabály szerinti4 Regionális Genetikai Központ szakmai véleményét a (4) bekezdés szerinti szakorvos a javaslat kialakítása előtt kikérje.

(4) A reprodukciós eljárás elvégzésére irányuló szakorvosi javaslat megadására szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos jogosult - az 1/B. § a) pontjában és az 1/C. § c) pontjában foglaltak kivételével - andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével.

(5) A reprodukciós eljárás - a (2) bekezdés szerinti kizáró ok hiányában - akkor javasolható, ha

a) a nő rendelkezik megfelelő méhhel, és - a pete, illetve embrióadományozást kivéve - legalább egy, tüszőérlelésre alkalmas petefészekkel, és

b) rendelkezésre áll

ba) a méhűr alkalmasságát, a negatív hüvelyváladékot igazoló, és az alaphormon vizsgálatát tartalmazó eredmény,

bb) a férj vagy az élettárs hat hónapnál nem régebbi spermiogrammja.

1/A. § Az Eütv. 165. §-ának d) pontja szerinti egyedülálló nő esetében (a továbbiakban szintén: kérelmező), amennyiben

a) egészségi állapota (meddőség), vagy

b) életkora

következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat, az egészségi állapota által indokolt, az Eütv. 166. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontja szerinti reprodukciós eljárás végezhető el.

1/B. § Az 1/A. § a) pontja szerinti esetben akkor végezhető el a reprodukciós beavatkozás, ha

a) legalább két egymástól független - a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a kérelmezőnél fennálló egészségi ok(ok) következtében a kérelmező természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermeket nem vállalhat, és

b) az 1. § (1) bekezdésének b) és d)-g) pontjában, valamint az 1. § (5) bekezdésének a) pontjában és ba) alpontjában foglalt feltételek fennállnak.

1/C. § Az 1/A. § b) pontja szerinti esetben akkor végezhető el a reprodukciós beavatkozás, ha

a) a kérelmező életkora miatt természetes úton gyermeket nagy valószínűséggel nem vállalhat, és

b) az 1. § (1) bekezdés db) alpontjában, f) és g) pontjában, valamint az 1. § (5) bekezdésének a) pontjában és ba) alpontjában foglalt feltételek fennállnak, és

c) a reprodukciós eljárás elvégzésének indokoltságát két (a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő) szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos egybehangzó véleménye, illetve ajánlása alátámasztja.

2. § (1) Reprodukciós eljárásként az 1. számú mellékletben meghatározott egyes eljárások végezhetők úgy, hogy két reprodukciós beavatkozás között

a) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel esetén legalább 20 napnak,

b) egyéb beavatkozás esetén legalább három hónapnak

kell eltelnie.

(2) Az embrióbeültetéssel végzett eljárások alkalmazása során legfeljebb három embrió ültethető be egyidejűleg. Legfeljebb négy embrió ültethető be abban az esetben, ha

a) előzetesen legalább egy, embrióbeültetéssel végzett sikertelen beavatkozás történt,

b) a kihordó anya 35 évnél idősebb,

c) az anya alaphormon vizsgálatának eredménye a petefészek korai kimerülésére utal,

d) további, azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem állnak rendelkezésre

azzal, hogy a javallatot az 5. § szerinti programdokumentációban indoklással együtt minden esetben fel kell tüntetni.

(3) Az egyes reprodukciós eljárások elvégzésére irányuló szakorvosi javaslat a 2. számú mellékletben meghatározott indikációk esetében adható meg, az abban foglaltaknak megfelelően.

(4) Az adott egészségügyi szolgáltató reprodukciós eljárás elvégzésére jogosult szervezeti egységének (osztály, részleg) felelős vezetője, ha nem maga adja meg a reprodukciós eljárás (3) bekezdés szerinti indikációját, vizsgálattal vagy vizsgálat nélkül meggyőződik a javaslat helyességéről és ezt a programdokumentációban rögzíti a beavatkozás megkezdése előtt.

 

1. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

 

Az elvégezhető asszisztált reprodukciós eljárások

1. In vitro fertilizáció és embriótranszfer (IVF-ET)

2. In vitro fertilizáció és embriótranszfer adományozott vagy saját célra lefagyasztott ivarsejtekkel

2.1. Adományozott vagy saját célra lefagyasztott spermiummal

2.2. Adományozott vagy saját célra lefagyasztott női ivarsejttel

3. Embriótranszfer adományozott embrióval

4. Gaméta intrafallopiális transzfer (GIFT)

5. In vitro fertilizáció és intratubáris

5.1. Pronukleáris stádium transzfer (PROST)

5.2. Zigótatranszfer (ZIFT)

5.3. Embriótranszfer (TET)

6. Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)

6.1. Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)

6.2. Intracitoplazmatikus spermium injektálás és mikrosebészeti mellékherei (epididymális) sperma aspiráció (ICSI - MESA)

6.3. Intracitoplazmatikus spermium injektálás és testicular sperma extrakció (ICSI - TESA)

7. Asszisztált hatching (AH)

8. Embriófagyasztás

8.1. In vitro fertilizáció embriófagyasztással

8.2. In vitro fertilizáció és embriótranszfer embriófagyasztással

8.3. Embriótranszfer fagyasztva tárolt embrió felolvasztását követően

8.4. In vitro fertilizáció felolvasztott női ivarsejt megtermékenyítésével létrehozott embrióval

9. Mesterséges ondóbevitel

9.1. Férj (AIH) vagy élettárs (AIP) hímivarsejtjeivel

9.2. Idegen férfi (AID) hímivarsejtjeivel

 

2. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

Az asszisztált reprodukciós beavatkozások javallatai

1. In vitro fertilizáció és embriótranszfer (IVF-ET)

- igazoltan mindkét oldalt lezárt vagy hiányzó petevezeték,

- nem korrigálható petevezeték károsodás,

- a petevezeték működésének zavarával társult endometriosis,

- immunológiai eredetű meddőség,

- ismeretlen eredetű meddőség,

- andrológiai eredetű meddőség.

2. In vitro fertilizáció és embriótranszfer adományozott vagy saját célra lefagyasztott ivarsejtekkel

2.1. Adományozott vagy saját célra lefagyasztott spermiummal

- igazoltan mindkét oldalt lezárt vagy hiányzó petevezeték,

- nem korrigálható petevezeték károsodás,

- a petevezeték működésének zavarával társult endometriózis,

- immunológiai eredetű meddőség,

- ismeretlen eredetű meddőség,

- irreverzibilis azoospermia,

- súlyos oligo-terato-asthenozoospermia (OTA-szindróma),

- nem korrigálható ejakulációzavar,

- herék veleszületett vagy szerzett hiánya,

- herék atrophiája,

- a hímivarsejtek mutációs elváltozásának lehetősége (pl. kemo- vagy sugárterápia következtében),

- súlyos örökletes megbetegedés átörökítésének lehetősége,

- saját hímivarsejttel végzett többszöri sikertelen ICSI (MESA, TESA),

- Rh-negatív vércsoportú izoimmunizált nőbeteg.

2.2. Adományozott vagy a 4. számú melléklet „A női ivarsejtek fagyasztva tárolásának javallatai” alcím 1. pontja szerinti indikációk alapján saját célra lefagyasztott női ivarsejttel

2.2.1. Adományozott női ivarsejttel:

- a petefészekműködés hiánya (korai petefészek kimerülés, rezisztens petefészek tünetegyüttes, kemo- vagy sugárterápia) következtében kialakult korai menopauza,

- a petefészek szerzett hiánya,

- gonaddiszgenezis,

- súlyos örökletes megbetegedés átvitelének lehetősége,

- többszöri sikertelen IVF-ET vagy ICSI kezelés,

- előrehaladott életkor,

2.2.2. Saját célra lefagyasztott női ivarsejttel:

- daganatos betegség gonadotoxikus kezelését követően,

- elektív oophorectomia végrehajtását követően,

- veszélyes, fokozottan veszélyes vagy egészségkárosító munkakörben foglalkoztatott személynél, ha az ebből eredő sérülés, egészségromlás a termékenységet károsította.

3. Embriótranszfer adományozott embrióval

- a férfi és a nő együttes infertilitása,

- a pár mindkét tagjának súlyos örökíthető genetikai terheltsége,

- a férfi vagy a nő meddősége és legalább egyoldali genetikai terheltség,

- adományozott petesejttel vagy hímivarsejttel végzett assszisztált reprodukciós eljárások ismételten sikertelennek bizonyultak.

4. Gaméta intrafallopiális transzfer (GIFT)

- immunológiai eredetű meddőség,

- andrológiai eredetű meddőség,

- ismeretlen eredetű meddőség,

- endometriózis

funkcionálisan ép petevezető mellett.

5. In vitro fertilizáció és intratubáris

5.1. Pronucleáris stádium transzfer (PROST)

5.2. Zigótatranszfer (ZIFT)

5.3. Embriótranszfer (TET)

valamennyi beavatkozástípus javallata lehet

- immunológiai eredetű meddőség,

- andrológiai eredetű meddőség,

- ismeretlen eredetű meddőség,

- endometriózis

funkcionálisan ép petevezető mellett.

6. Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)

6.1. Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)

- súlyos andrológiai eredetű meddőség, a módszer jellege az andrológiai lelet függvénye, a választott típus az andrológus szakorvos véleményének megfelelő,

- a hímivarsejtek előkészítés utáni száma nem éri el az 500 000-et,

- korábbi két sikertelen IVF-ET beavatkozás.

6.2. Intracitoplazmatikus spermium injektálás és mikrosebészeti mellékherei (epididymális) sperma aspiráció (ICSI-MESA)

- vas deferens veleszületett kétoldali hiánya,

- eredménytelen rekonstrukciós műtétek,

- Young-szindróma, kétoldali herniorhaphia miatti azoospermia,

- mindkét oldali ejakulációs csatorna szintjében fennálló elzáródás,

- az ejakuláció hiánya gerincvelő-sérülés miatt,

- retrográd ejakuláció,

- szexuális funkciózavar egyes esetei.

6.3. Intracitoplazmatikus spermium injektálás és herei (testicular) sperma extrakció (ICSI-TESA)

- MESA elvégzését lehetetlenné tevő hegesedés,

- csírasejt hipoplázia vagy aplázia fokális spermatogenezissel szövődött esetei,

- nekrozoospermia,

- IVF kezelés során jelentkező maszturbációs problémák bizonyos esetei.

7. Asszisztált hatching (AH)

- 35 évnél idősebb életkor,

- magas alap szérum FSH érték,

- korábban több sikertelen embriótranszferrel végződött kezelés,

- 15 mikrométernél vastagabb zona pellucida.

8. Embriófagyasztás

8.1. In vitro fertilizáció embriófagyasztással

- petefészek túlstimulációs szindróma veszélye esetén a petesejtek leszívását és megtermékenyítését követően,

- préimplantációs diagnoszikai eljárás kapcsán az eredmény megérkezéséig, illetve az egészséges embriók kiválasztásáig,

- amennyiben a visszaültetett embriók befogadására alkalmatlan a méhnyálkahártya,

- petesejtleszívást követően az embriók visszaültetését lehetetlenné tevő körülmény (pl. vérzés stb.).

8.2. In vitro fertilizáció és embriótranszfer, embriófagyasztással

- a pár megfelelő rendelkezése alapján,

- a létszám feletti (visszaültetésre nem került) embriók későbbi ciklusban történő visszaültetésére,

- minimum két fagyasztva tárolásra alkalmas embrió esetén,

- a nő kemo- vagy radioterápiája előtt,

- adományozásra szánt embriók tárolására felhasználásukig.

8.3. Embriótranszfer fagyasztva tárolt embrió felolvasztását követően

- korábbi kezelési ciklusból fagyasztva tárolt préembriók visszaültetése a teljes kezelt ciklus megismétlése nélkül.

8.4. Megtermékenyítés és embriótranszfer fagyasztva tárolt női ivarsejt felolvasztását követően - korábbi kezelési ciklusból fagyasztva tárolt női ivarsejt felolvasztása, megtermékenyítése és az így létrejött embrió (embriók) visszaültetése a teljes kezelt ciklus megismétlése nélkül.

9. Mesterséges ondóbevitel

9.1. A férj vagy élettárs hímivarsejtjeivel (AIH) vagy (AIP)

- a hüvelybe történő ejakuláció képtelensége (pszichogén vagy organikus impotencia, vaginális diszfunkció, súlyos hipospadiázis, retrográd ejakuláció),

- kóros spermiogram kevesebb mint l0 millió/ml, kevesebb mint 30% jól mozgó spermium, kevesebb mint 30% normális morfológiáju spermium, az ejakulátum mennyisége kevesebb mint l ml, az ejakulátum kifejezetten fokozott viszkozitása,

- gyógyszeresen nem javítható dysmucorrhoea,

- immunológiai eredetű meddőség,

- ismeretlen eredetű meddőség (igazoltan átjárható kürtökkel).

9.2. Idegen férfi hímivarsejtjeivel (AID)

- irreverzibilis azoospermia,

- súlyos oligo-terato-asthenozoospermia (OTA-szindróma),

- nem korrigálható ejakulációzavar,

- herék veleszületett vagy szerzett hiánya,

- herék atrophiája,

- a hímivarsejtek mutációs elváltozásának lehetősége (pl. kemo- vagy sugárterápia következtében),

- súlyos örökletes megbetegedés átörökítésének lehetősége,

- saját hímivarsejtekkel végzett többszöri sikertelen ICSI (MESA, TESA),

- Rh-negatív vércsoportú izoimmunizált nőbeteg.